A leggyakrabban felmerülő kérdések a fogszabályozással kapcsolatban?

Kieshetnek-e a maradó fogak a fogszabályzó kezelés alatt?

A válasz egyértelműen nem. A sokéves fogszabályozási karrierem során még egy páciensemnél sem fordult elő ilyen. (A címben kihangsúlyoztam a „maradó fogakat”, mivel tejfogak természetesen kieshetnek, hiszen nekik éppen az a dolguk, hogy egy idő után kipottyanjanak.) De miért is fontos erről beszélnünk? Szakmai pályafutásom alatt sajnos nagyon sokszor hallottam, azt a mondanom sem kell, teljesen alaptalan állítást, hogy a fogszabályozástól kieshetnek a fogak. Azt még megérteném, ha a szakmában nem jártas emberek mondanának ilyet, de sajnos az a szomorú tény, hogy fogorvos kolléga szájából is hangozott már el ez a mondat. Jogosan merül fel a kérdés ugyanakkor, hogy miként képesek a fogak elmozdulni a csontban és miért nem esnek ki eközben. Ennek az elképesztő folyamatnak a hátterében kétféle sejttípus áll. Ezek a fogakra ható nyomó és húzóerők hatására aktiválódnak. A csontépítő sejtek az elmozduló fogak mögött csontszövetet képeznek, a csontlebontó sejtek pedig az elmozdulás irányába haladó fog előtt takarítják el azt. Az élő szervezetben ez a folyamat precízszabályozás alatt áll és teljesen biztonságosan megy végbe. A legnagyszerűbb az egészben az, hogy mindez életkortól függetlenül működik, akár gyermek, akár felnőtt és akár idős korban is.

Hány éves korig lehet fogszabályzója valakinek?

Teljes bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy a fogszabályozás nincs életkorhoz kötve. A fogelmozdulás biológiai folyamata, ahogy azt fentebb olvashatta, idős korban is éppúgy lezajlik, mint gyermekkorban. Az való igaz, hogy gyermekek és kamaszok esetében a csont még plasztikusabb, és emiatt a fogak elmozdítása kevesebb időt vesz igénybe. Fontos megjegyezni, hogy a fogszabályozás folyamata minden életkorban ugyan annyira biztonságos.

Hány évesen lehet elkezdeni a fogszabályozást gyermekkorban?

A fogszabályozást általában akkor lehet elkezdeni, amikor az alsó és felső maradó metszőfogak kinőttek. Ez általában 8 éves kor körül következik be. Ebben az életkorban általában kivehetős fogszabályzókat használunk, de lehetőség van klasszikus, rögzített vagy akár láthatatlan sínes (Invisalign) fogszabályozásra is.

Hány évesen lehet elkezdeni a fogszabályozást gyermekkorban?

A fogszabályozást általában akkor lehet elkezdeni, amikor az alsó és felső maradó metszőfogak kinőttek. Ez általában 8 éves kor körül következik be. Ebben az életkorban általában kivehetős fogszabályzókat használunk, de lehetőség van klasszikus, rögzített vagy akár láthatatlan sínes (Invisalign) fogszabályozásra is.

El lehet-e mozdítani fogászati implantátumot fogszabályzóval?

A foggyökér nem közvetlenül érintkezik a fogmeder csontjával, hanem egy pici rostokból álló ízesülés segítségével. A csontlebontó és csontépítő sejtek aktiválásához ebben a tartószövetben bekövetkező nyomásváltozásra van szükség. Mivel a fogászati implantátum közvetlenül össze van nőve a környező csontszövettel, ezért elmozdítása nem lehetséges. Ellenben ezek a mű foggyökerek kiváló horgonylatként funkcionálnak. Ez olyan fontos tulajdonságuk, hogy a fogszabályozásban is használunk úgynevezett minicsavarokat, amik segítségével maximális elhorgonyzást tudunk biztosítani komplexebb fogszabályozási kezelések alatt.

Lehet-e gyökérkezelt fogat fogszabályozni?

A gyökérkezelt fogak belsejében lévő élő részek (fogbél) eltávolításra kerülnek, és gyökértömést készítünk a fog gyökércsatornáiba. Ez a beavatkozás azonban semmit nem változtat a foggyökér külső, csonttal érintkező felszínén, ezért a fog elmozdítása ugyan úgy lehetséges a fogszabályozás során, mint egy élő fog esetében.

Lehet e fogszabályzóval kezelni fogkoronával vagy foghíddal ellátott fogat?

Gyakran előfordul, hogy koronával ellátott fogat kell szabályozni. Ezekre is ugyan úgy lehet bracketteket vagy attachmenteket ragasztani, ahogy az igazi fogakra. Foghíd esetében már kicsivel bonyolultabb a helyzet, ugyanis a foghíd pillérfogait nem tudjuk külön mozgatni, mivel egy egységbe vannak foglalva. Vannak esetek, amikor erre nincs is szükség és akkor megtarthatjuk a hidat. Amennyiben a pilléreket mégis külön-külön kell elmozdítanunk, akkor fel kell darabolnunk vagy le kell vennünk a foghidat. Természetesen ebben az esetben a fogszabályzó kezelés végeztével új fogpótlást készítünk a régi helyére.

Miért kell bizonyos esetekben maradó fogat húzni a sikeres fogszabályozáshoz?

Nagymértékű fogtorlódás esetén akkora helyhiány áll fenn, hogy a fogak sorbarendezéséhez szükséges helyet csak foghúzás árán tudjuk biztosítani.

Ennek segítségével szebb mosolyt és esztétikusabb arckaraktert tudunk kialakítani. Továbbá megóvjuk a többi fogat és a fogágyat is a nemkívánatos erőkkel és fogelmozdulással szemben. Az alsó és felső fogak egymáshoz viszonyított, méretbeli eltérése is indokolhat foghúzást. Nagyfokú nyitottharapás esetében is szükség lehet fogeltávolításra a megfelelő harapás beállítása érdekében.

Melyik maradó fogat vagy fogakat kell kihúzni a fogszabályzó kezelés során?

Leggyakrabban a kisőrlő fogakat húzzuk ki fogtorlódás vagy nyitottharapás korrigálása miatt. Leginkább az első (4-esek), de bizonyos esetekben akár a második (5-ösök) kisőrlő fogakat is választhatjuk. Általában 4 darab fogat húzunk, de van, amikor csak 2 darabot. Ez utóbbi leggyakrabban felnőtt korban fordul elő, amikor már nem tudjuk az állkapocs helyzetét megváltoztatni. Aszimmetrikus fogív esetében szóba jöhet egyetlen kisőrlő fog kivétele is. Alsó metszőfogat általában az alsó és felső, elülső fogak egymáshoz viszonyított, méretbeli eltérése esetén húzunk. Választhatjuk ezt a megoldást súlyos fogtorlódás esetén is. Bölcsességfogat is eltávolíthatunk, bár ennek leggyakrabban általános fogászati oka (például fogszuvasodás vagy az íny rendszeres gyulladása) van. A többi fog (felső metszők, szemfogak, első és második nagyőrlők) húzását csak extrém ritka esetben végezzük és csak akkor, ha semmilyen más megoldás nem áll a rendelkezésünkre.

Melyik fogszabályzó a legjobb a fogaim kezelésére?

A 21. században a páciens és a fogorvosa is abban a szerencsés helyzetben van, hogy rengeteg fogszabályzó készülék közül választhat. Ez jó hír, hiszen Ön eldöntheti, hogy melyik a legmegfelelőbb az Ön számára. A fogszabályzó szakorvos pedig kiválaszthatja az adott fogazati probléma megoldására szakmailag legalkalmasabbat. A legjobb döntés meghozatala érdekében először mindenképp szükség van egy fogszabályzós konzultációra, amelyre ide kattintva tud időpontot kérni.

Addig is részletesen tájékozódhat a fogszabályzó típusokról, amíg nem jön el az időpontjának a napja. A rendelkezésre álló, különféle készülékekről ebben a fogszabályzó típusokat részletesen bemutató cikkben olvashat.

A cikkben említett témákról és kapcsolódó tartalmakról további részletes információk találhatók: